Aki a Csobánkai-nyereg vagy a Csúcs-hegy felől egyszer is besétált Csobánkára, az emlékszik a Dera-parti település gyönyörű fekvésére. Pár napja a falut körülvevő erdők alján négy tanösvény fut végig.

A megnyitó ünnepséget megzavarta az eső, de hamarosan itt a vénasszonyok nyara, most annak is érdemes felfedezőútra indulnia Csobánkára, aki már többször járt a községben. 2009. augusztus 29-én délelőtt sokan voltunk az Oszoly-nyeregben, mikor a szerb ortodox pap felszentelte a tanösvény nyitó tábláját. A megnyitó ünnepség is sejtetett valamit a falu etnikai sokszínűségéből.

Tanösvény szentelés szerb ortodox szertartás szerint

A török uralom alatt elnéptelenedő medencében először szerbek telepedtek le, de később nagy számban érkeztek svábok, szlovákok és romák is. Török István polgármester büszke rá, hogy a község lakói tisztelik egymás kultúráját. A kitelepítések és az asszimiláció hatására ma már a nagy többségnek magyar az anyanyelve, de ahogy Benke Ildikó elmondta, számára természetes volt, hogy az általános iskolai osztálytársai többféle nemzetiséghez tartoztak. Hogy miért éppen Benke Ildikó élményeit idézem? Mert ő volt a tanösvény projekt vezetője. „Informatika tanár vagyok, kicsit kulturális menedzser és leginkább túravezető, ezért mertem vállalkozni a feladatra.” Ezen kívül 2008 nyara óta – vagyis megalakulása óta – ő az elnöke az Oszoly Környezetvédő Egyesületetnek. „Én azt szoktam meg, hogy a falu környékén olyan helynevek vannak, hogy Sumica meg Ziribár, ebbe nőttem bele."

Képzeljék el, milyen lehet Csobánka látképe napsütésben!

A tanösvények létrehozására a pályázatot a Csobánkai Értékőrző és Községszépítő Egyesület (CSÉKE) adta be, hiszen akkor még az Oszoly Környezetvédő Egyesület nem is létezett. Az előbbi civil szervezet – nevének megfelelően – inkább a kulturális értékekre és a község tisztaságára koncentrál, míg az új egyesület első rendezvénye egy helyi Critical Mass megszervezése volt, ez is mutatja, hogy fiatalabbak, és a környezet- és természetvédelmi kérdésekben tágabb ölelésűek. Ettől még nagyon jó az együttműködés a két szervezet között. A községben ma már háromezren laknak, az utóbbi években nagyon megnőtt a népesség. „A Budapestről érkezettek többsége munkahelyét és élete nagyobb részét a városban hagyta, pedig szeretnénk, ha ők is minél jobban bekapcsolódnának Csobánka életébe.”

Oszoly-pihenő – tájékoztató tábla leleplezés után

A KvVM Zöld Forrás programjából eddigi költségvetése alapján a CSÉKE csak 1,5 millió forintra pályázhatott, de ez nem korlátozta a tanösvény tervezést. „Mi csak Csobánkáról szerettünk volna beszélni. Nem tehetek róla, hogy itt más is van, mint az erdő, szerintem legalább olyan fontos, hogy a tanösvények látogatói a helytörténettel és az épített környezet értékeivel is megismerkedjenek”– mondta Benke Ildikó. A látogatók négy különböző hosszúságú és nehézségű tanösvény közül választhatnak, de ha valaki úgy dönt, a Margit-ligettől a Csobánkai-nyeregig végiggyalogolhat a patkó alakú falu fölött. Ebben az esetben 25 tábla hívja fel a figyelmét az értékekre és a veszélyekre.

A táblák szövegét komoly szakértői csapat állította össze. A természeti gazdagság jellemzéseképpen Dukay Krisztina Nóra kiemeli, hogy Csobánka külterületén 43 barlang van, de ők csak a leghíresebbet, a Mackó-barlangot mutatták be, hiszen ezt átlagos túrázók különösebb felszerelés nélkül is bejárhatják. Természetesen az Oszoly sziklafaláról is szó van a tanösvényen, hiszen több ezer sziklamászó számára ez jelenti Csobánka legfőbb nevezetességét. Olyan számban érkeznek a faluba, hogy az Oszoly-pihenőt ma már egyre gyakrabban Oszoly-parkolónak hívják, a felkapaszkodó autók kerekei letúrták a gyepet. A helyi természetvédők erre a problémára is megoldást keresnek.

Benke Ildikó az erdő cserjeszintjét bemutató tábla mellett

Dr. Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum ismert rovarásza elmondta, hogy a tölgyerdők rovarfaunája általában is gazdag, a Pilisre ez különösen igaz. Persze a tanösvények inkább csak az életjelekre hívják fel a figyelmet, maguk a bogarak általában rejtőzködnek, nehéz őket megpillantani. Inkább csak alkonyatkor vagy még inkább sötétben, zseblámpával lehet őket látni. Nyár elején azért van rá esély, hogy a figyelmes látogató akár a tölgyerdők mindhárom emblematikus bogarfajával, a nagy hőscincérrel, a szarvasbogárral és az orrszarvúbogárral is találkozhat a csobánkai tanösvényeken.

Kedvcsinálónak néhány állomás neve: „Őstölgy”, Római út és a Nemoratta sírköve, A csúcs-hegyi madáritató és vendégei. Minden további információt megtalálnak a www.tanosveny.oszoly.hu honlapon. Erről az oldalról a vezető füzetek is letölthetők. Aki jobban szeret hagyományos kiadványt a kezébe venni, az menjen el Csobánkára, az ingyenes füzeteket egyre több vendéglátóhelyen és önkormányzati intézményben megkaphatja!