A Pilis hegység feltöltő erejét az is érezheti, aki még nem ásta bele magát rejtélyes történeteibe, és csupán ezerarcú szépsége miatt keresi fel ezt a tájat. Ám nemcsak azért nevezhető a túrázók legkedveltebb központjának, mert friss levegőt és érdekes természeti képződményeket kínál a hátizsákkal barangolók számára, hanem azért is, mert egyes területei hazánk geológiai múltját tárják fel, míg más zegzugai a ködbeveszett történelmi korok titokzatos hagyatékait őrzik, melyekre a mai napig választ keresnek bizonyos kutatások.

A Pilis a Nagy-Kevély csúcsáról

Kilátás a Dunára a Pilisből

Kirándulás a Föld szívéhez

Egy ezoterikus vélekedés szerint a Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek feltöltik az ott heverő köveket gyógyító rezgésekkel.

A feltételezések alapján Dobogókő elnevezése nem azzal áll összefüggésben, hogy a sziklák furcsa, üreges hangot hallatnak, amikor valaki dobbant egyet rajtuk a lábával. Ez a megnevezés inkább arra utal, hogy itt található a bolygónk szívcsakrája, melyet a mérhető energiamezők sokasága igazolhat.

Az ősi tudás alapján Szent György-vonalak hálózzák be a Földet, melyek egyfajta energiarendszerek. Az emberi testhez hasonlóan a bolygón ott alakulnak ki csakrák, ahol az energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást, ezek a pontok pedig szakrális helynek tekinthetők. Az energiamezőket vizsgálva a Pilisben egyedülálló éltető energia lakozik, hiszen itt páratlanul sok csomópont fedezhető fel.

Talán csak puszta véletlen, hogy a Dunakanyar íve, valamint a folyó számos elágazása régen szív alakban ölelték körbe a Pilis hegységet. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található.

Ferenczy-szikla a Rám-hegyen

Pilisszentkereszt-szurdok

Gyógyító forrás

A Szentkútról híres Csobánkát szintén energiaközpontként tartják számon, melynek területén négy fő áramlási csatorna metszi egymást. A zarándokok által látogatott forráshoz több Mária-jelenéssel kapcsolatos legenda is fűződik, viszont már a 19. század elején - a látomások és a búcsújárások elterjedése előtt - ismerték az emberek gyógyító erejét, ezért is hívták sokáig Lázkutacskának.

Titokzatos kolostorromok

Pilisszentlélekről egy kanyargós úton juthatsz fel a pálos kolostor feltárt romjait őrző domboldalba. A pálosok rendje az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek a Pilis hegység szolgált ősi központjául. A rend fő célja a pogány értékek, valamint az ősi magyar kereszténység megőrzése volt, de sokan máig úgy sejtik, hogy a valódi feladataikat homályos titkok fedik. Egyes feltételezések szerint a pálosok nagy bölcsességeket birtokoltak, illetve a Föld szívközpontjának őrzői lehettek. Valóban kissé furcsa, hogy kivétel nélkül olyan szakrális területeken építették fel a kolostoraikat, melyek közelében a Dobogó földrajzi név is megtalálható.

Kőkápolna a Pilisben

Patak a Pilisben

Az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy által alkotott Pilis-hármas környékén számos kolostormaradvány található. Ez a három, gúla alakú csúcs nemcsak azért különleges, mert szabályos formájuk mesterséges kialakítást sejtet, hanem, mert az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan, az Orion csillagképnek megfelelően helyezkednek el. A rendházak alapjait pedig pontosan úgy jelölték ki, ahogy az Orion többi csillaga áll.

A legenda szerint az utolsó Árpád-házi király egy-egy szertartással időlegesen lezárta a szakrális központ energiapontjait, melyeket Károly Róbert fia, Nagy Lajos nyitott meg ismét azzal, hogy Szent Pál testét visszavitette a Pilisbe.

A Hunyadi Mátyás halálát követő írásokból az is kisejlik, hogy Mátyás király szintén szoros kapcsolatban állt a pálos renddel. A pálosok rendjét sokan ősi tudást őrző táltosok csoportjának tartják, kiknek feladata a Pilis titkainak őrzése volt: felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be a hegyvidék legbelsőbb, legszentebb részeibe.

femina.hu