Szeretettel köszöntelek a A pilisi művészek Pilisi Összhangja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A pilisi művészek Pilisi Összhangja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A pilisi művészek Pilisi Összhangja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A pilisi művészek Pilisi Összhangja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A pilisi művészek Pilisi Összhangja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A pilisi művészek Pilisi Összhangja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A pilisi művészek Pilisi Összhangja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A pilisi művészek Pilisi Összhangja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
A lélek is, mint az őszi táj, hol fényben, hol barna borulatban.
Fénylik, ami édes, zordon, ami fáj!
Vad áradás, hold-ezüst apály villant egymás után;
a halál, az élet az ember szívében, megbonthatatlan.
Ó, ez a szövetség! Az egymást kiegészítő árulás-hűség,
a bűn, s a kiengesztelődés összefonódott gyönyöre-telje,
a magában-mindegyik-hazug,
a csak egymást-átölelve létezhető nagy szerelem,
bonyolult-egyszerű, haragvó termékenység!
Gyümölcsök szaga alatt nem érzed-e a rothadás enyhe-édes illatát?
S a holtak árnya mögött a gyümölcsmag illata-olaja édes.
S ha csókkal érsz holt apád derengő, kék-eres, viaszgally-kezéhez,
a borzadályt?
S hogy fiában győzte le a halál romlás-szagú gyalázatát?
Holt anya nem szült gyermeket még,
de eleven belehalt már a szerelembe.
S fölsírt a vérben lubickoló piciny,
s a csillag-köd megalvadt, temette anya fiát;
a halálból jajongva kisarjadt az ember,
felnőni készen a szabad értelemre.
Kimondhatatlan titkú szépség: átzuhogsz te az időn,
gyöngyözve-habzó, csillogó, lángoló-hűs, robajló zuhatagban,
az anyaméhből a sírba, istenné teljesülsz magadban.
És nincs több! Ez a legtöbb:
az ember örök sugárt ver át a halál-ködön.
Az ember: a beteljesült szépség, értelme a világnak.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!